Csunya dolog..

 Sziasztok !

Úgy tűnik titeket nem igen lehet megdicsérni,mert aztán meg  feletkezdtek magtokról és a kommentelésről +a értékelésről.Kicsit el vagyok szomorodva .és

úgy volt,hogy ez miatt nem is hozok új részt,de hogy lássátok mily nagy lelkű vagyok itt a következő.Remélem tetszik,bár kicsit rövid..Jó olvasást. 

És ott állt teljes élet nagyságban valaki. .... őszintén nem tudtam mit tegyek!
Most képzeljétek el a helyzetet. Ott állok és tök sötét szobában egy félig meddig vadidegen sráccal. A harisnyám félig letolva,és szerencsétlenségemre pont akkor botlottam  meg és Vigyori karjai között találtam magam. Persze ekkor kellett valakinek benyitnia is. Elégé érdekesen nézhettünk ki így.
Jah azt persze hozzá kell tennem ,hogy kintről olyan vakító fény jött be az alaki és az ajtó között ,hogy az ég világon semmit sem láttam. Méghozzá egy gyönyörű grimaszt is vágtam.
-Óhh, azt hiszem rosszkor jöttem.-fordult meg az alak az ajtóban és csukta volna be az ajtót magam mögött.  a hangja alapján biztos ,hogy férfi volt.Szuper..
-Ja, nem zavarsz . Gyere nyugodtan.- jelentette ki a karjaiban tartó srác."Hát persze gyere nyugodtan gyere csak.Csűcs. Ülj le nyugodtan , nézd csak szépen végig a mi kis műsorunkat." Persze még mit nem!
-Harry, tudod mit hagyjuk magára a kis hölgyet,had öltözzön fel nyugodtan.Majd elmondom majd kint.-ahogy azt kimondta az ajtóban álló fiatal ember,(vagyis reméltem  ,hogy az) Harry azzal a mozdulattal elengedett ,és meg a földön találtam magam.
-Áú..-hagyta el a számat akaratlanul is ez a rövidke mondat.
-Ó,bakker.. ne haragudj !! -fordult vissza a srác aki majd nem a vesztemet hozta.Az ajtóban álló alaki is beljebb jött és mind a  ketten felém nyújtották a kezüket.Most már jobban szemügyre tudtam venni a személyt ki ránk nyitott.
Én ezt az arcot már láttam.Ő volt az a pasas aki Dani öltözőjéből rontott ki.Rajta is szmoking volt ,és rajta is olyan jól állt mint Harry-n.Ő miatta sírt szegény olyan nagyon.
Világ életemben hirtelen haragú voltam. Sosem gondoltam át ,hogy amit mondok mennyire fáj az embereknek. Abban a pillanatban nem is érdekelt.Viszont olyan dolgokba nem avatkoztam bele amihez nekem semmi közöm. Ez most is így volt.
Látszott a fiún,hogy nem csak Dani siratta meg őt,hanem viszont is. Így végképen  nem lehetett volna nekem semmi rosszat mondanom. Hiszen azt sem tudom,mi történt igazából. Lina maradj csöndben-mondogattam  magamnak.
-Óhh..semmiség.Köszönöm. -segítettek fel a földről.
-Úgy-e nem baj ,ha most itt hagyunk egy kicsit?!-nézett rám Harry.
-Dehogy .Menjetek csak nyugodtan.-láttam a szemem sarkából.hogy a fiú az arcomat kémleli,és felcsillant a szem ,mikor rájött hol látott már.
-Liam,, akkor mehetünk-fogta meg Harry a vállát.
-Jah.. persze.-indultak el az ajtó felé.
Én ez idő alatt felültem a "fotelba" és sikerült levennem azt a fránya harisnyát.Rá pillantottam a színpadra és még mindig táncoltak. Nem értem,hogy bírnak ennyit mozogni és ilyen aktívan.?!Én már abba is elfáradtam ,hogy feljöjjek a lépcsőn... De ezt rá lehet arra fogni h és magassarkúban voltam(vagyok).
Körű belül olyan 15-20 ember lehetett a színpadon,talpig feketében és csak egy fehér kesztyű volt rajtuk.Biztosan már átöltöztek.Nika említette,hogy két csoportjuk van azért,mert így folyton meg a show .. nem  kell folyton szünetet tartaniuk. Egyikőjük táncol addig a másik átöltözik és szuszan egy kicsit.

Az ajtót résznyire nyitva hagyták és beszűrődött a beszélgetésük.Tudom csúnya dolog hallgatózni,de nem bírtam ki,és a fejemet az ajtó felé fordítottam.
A következők hangzottak el:

A kisördög jobban meggyözött.

 Sziasztok!! Nagyon -nagyon örülök,és büszke vagyok rátok ,mert egyre többen olvastok minket!! Lassan,bár gyűlnek a kommentek !! Úgyhogy köszönünk mindent ,és nagyon hálásak vagyunk nektek!

Ez a rész nem lett nagyon hosszú ,bár szerintem eseményben nem szenved hiányt!!

Jó olvasást!

-Tetszik ez  a név,és a magyarázata is.-mosolyodott el ismét ,és most tudtam ,hogy ez már csak is azért van hátha eltudok ájulni. Elhihetitek nem voltam messze ettől az állapotól.
-Naná ,hogy jó név.Én találtam ki. Na vedd le a zakódat.-intettem felé.
-Egy feltétellel.
-Na ne már,hogy neked legyenek kikötéseid. Akár ki is zavarhatnálak.-mondtam határozottan és az ajtó felé pillantottam.
-Úgy sem küldenél ki. Túl szívdöglesztő vagyok.-lépet közelebb,és ismét kiült az arcára egy egoista mosoly.
-Neked nincs hiányod maga biztonságból.Talán kétszer álltál sorba?-léptem közelebb hozzá és a hasára helyeztem a kezem.lassan kigomboltam a zakóját.
-Hm..háromszor.-érintette össze  a homlokainkat.
-Egyből tudtam.-a szánk egyre közelebb került egymáshoz..A kezemet fel csúsztattam a vállára. Be  kell vallanom  ,nagyon is élveztem ,ezt a helyzetet.
Éreztem minden lélegzet vételét.Ahogyan a mellkasa fel-le emelkedik.A széles vállát,ami enyhén megfeszült minden mozdulatánál.A kezeit a derekamra helyezte.Az arcunk egymás mellett volt. nem csókolt meg ,nem is ez volt a célom. Becsukta a szemeit.
Lassan elkezdtem lehúzni róla azt a fránya zakót.Már majdnem levettem ,mikor megakart csókolni.Végre sikerült.Kibírtam hámozni,és a száját elkerülni.
Az arcára leheltem egy puszit ,és a fülébe   suttogtam
-Majd talán legközelebb Szívdöglesztő!-ebben a pillanatban megfordultam ,a zakójával a kezemben és el akartam jutni a helység másik sarkába.
Sajnos (vagyis nem sajnos ,már nem is tudom ,istenem teljesen összezavar ez a gyerek,aki elmondása szerint szívdöglesztő,bár szerintem csak pusztán helyes, vagy nem!?)megragadott s derekamnál fogva és vissza rántott .Szorosan magához húzott és a fülembe sugtogata:
-Nocsak itt a legközelebbi pillanat!-és megfordított ,hogy bele nézhessen a szemembe,én könnyen vettem az akadályt,és méjen bele fúrtam a tekintettemet az Övébe. Olyan csodálatos szemei vannak, vastag "húsos" szája ami színte vörös árnyalatot vett fel.Úgy megakartam csókolni. 
Úristen Lina miket gondolsz?!! Hogy képzeled ezt?!-suttogta bennem a ki angyal ami a lényem jó oldalát képviseli. De a kisördög jobban megtudott győzni.Az egyik kezem a vállára helyeztem a másikkal a hajába túrtam. A zakó a földön találta meg  következő helyét.
A csók.. húh.. valami felemelő érzés volt.Olyan lágy és finom volt,de mégis egyszerre olyan szenvedélyes és forró ..
Az esemény végén  bele nézett a  szemembe, szerintem tisztára el pirultam. Meg töröltem a szám.Ö ezen lassan elmosolyodott ,és az arcomat figyelte.Próbáltam vele felvenni a szemkontaktust de  ő csak egyre az arcomat nézte.A tekintettem átvándorolt arra a valami lenyűgöző ajkaira. Enyhén  csillogtak a  szájfényemtől.A kezem levettem a válláról  ami egyből feltűnt neki és megpróbált hátrébb lépni.
-Ne..csak.. várj..-a szájára helyeztem az ujjaimat  és leszerettem volna törölni a  szájára került kenceficét. Hát  kiderült számomra,hogy nem csak én ragaszkodok ennyire Vigyori ajkaihoz.
-Úgy látszik nem csak nekem tetszik ennyire a mosolyod. -mosolyodtam el. és végre nagy nehezen le bírtam szedni a szájfényt a szájáról.
-Mondták már páran ,hogy ez a gyilkos fegyverem.
-Hát jól mondták.-léptem hátrébb.   

Magam köré csavartam volna  a zakót,de mellém lépet és megfogta helyettem.
-Had segítsek.-és az öltőzékjével ,és a testével eltakart.
-Köszönöm..de most fordulj el!!-utasítottam és megvártam ameddig a fejét a másik irányba fordítja.
-Már nem azért ,de már láttam női fehérneműt,sőt..
-Azt elhiszem,de nem az enyémet!.-kezdtem lefelé húzni óvatosan a harisnyámat,de persze csak úgy ,hogy még véletlenül se látszódjon ki semmi sem. Mikor már félig lent volt a harisnya,és észre vettem ha Harry kukucskál kinyílt az ajtó és ott állt...

Miért Vigyori?

-De miben is segítsek?!-nézett rám kacéran.
-Most mondtad,hogy ki van szakadva a harisnyám..Szerintem egyértelmű.-néztem rá egyre idegesebben és kezdtem egy vörösebb lenni(ha még lehetett)
-Még mindig nem értem.-vágott egy pajzán mosolyt ismét.
-Te tényleg ennyire hülye vagy,vagy csak teteted?!-mosolyodtam már én is el. Nem tudom mi dühített jobban,az ,hogy kiszakadt a harisnyám vagy az ,hogy ez pont most előtte történt.?!
-Hát.. vegyesen.Ha szép lány közelében vagyok  nem tudom mit teszek és mit mondok.nem tudom kordában tartani   magam.
-Akkor ezt most vehetem úgy ,hogy szépnek tartasz és,hogy bármikor rám támadhatsz?! -vágtam egy grimaszt.egy amolyan tudom ,"hogy nekem van igazam" fejem volt.
-Mindjárt megtudod.-Lépett még közelebb . A testünk teljesen össze ért.A kezemet kettőnk közé tettem pajzsnak.Ezt két okból is jó döntésnek bizonyult.Az első ok az volt ,hogy éreztem kidolgozott testét. Minden kockáját lehetett érezni  ,még  a szmoking alatt is. Milyen lehet szmoking nélkül?! Hmm..A második ok az volt ,hogy talán túlságosan is közel kerültek volna egymáshoz a szájaink. Már így is túl sok minden történt a 2-dik találkozáshoz képest.
Az homlokát hozzá érintette az enyémhez.Éreztem minden mozdulatát, mindent lélegzet vételét.magasabb volt nálam így a teste felém tornyosult. Szemeit nem csukta be ,amin meglepődtem.Mélyen belenézet a szemembe, a pillantásai alól nem tértem ki. A szemkontaktust folyamatosan tartotta. Ezt már hamarabb is észre vettem.A taxiban is egyfolytában a szemembe nézett.Azért tartom ilyen meglepőnek ,mert én is ezt csinálom.Kivéve mikor füllentek valamiről.De ezt eddig csak Nika vette észre.
Elvesztem  a gyönyörű zöld tekintetben.Olyan szépen csillogtak.Anya szerint az embernek a szeméből nagyon sok mindent meg lehet tudni. Fiattal-e vagy idős, boldog vagy szomorú, rémült vagy remény teljes?..
Ezek közül csak két dolgot  véltem felfedezni Harry szemeiben.Fiattal  és reményteljes.De van még valami  a szemeiben.... még valamit rejt a szeme.. Nem láttam még ilyet.
Harry a kezeit átfonta a derekamon. Nagy kezei voltak .Hatalmasak. Még az enyémhez képest is nagyok.
Éreztem ahogy a derekamról a  hátam közepéig vándoroló kezét,és ugyan azon a sávon vissza. . Az érintése meleg volt,szinte forró.a szemeimet végül lecsuktam.
Úristen Lina ,mit csinálsz?! Lina térj már észhez... Hahóó itt vagy?Ezt nem szabad.. Lina!! -halottam a fejembe egy kis vékonyka ,de mégis erőteljes hangot.. de ki beszél nekem!!?? na mindegy az a lényeg,hogy igaza van.Kinyitottam a szemem ,és a velem szemben álló lenyűgöző srác tekintetét véltem megtalálni.
-Ezt nem szabadna!-próbáltam ellökni Vigyorit magamtól,több kevesebb síkerrel.
-Miért,már felnőtt nő vagy. Azt teszel amit szeretnél.-fogta meg az arcom.
-Hát azért nem egészen.-szedtem le a kezeit az arcomról.
-Már mit melyik része?-lépet egy ici-picit hátrébb ,nehogy még véletlenül igazam legyen.. áá..dehogy.
-Hát még csak 17 vagyok ,és én ezt nem szeretném.-jelentettem ki.
Linaaaaaa.. te teljesen megörültél ??!! Még ,hogy nem szeretném.Mindennél jobban szeretném ezt ,de azt nem ,hogy ő elmegy én maradok és a fájdalom is marad. Komolyan mondom  én nem vagyok százas.
Vigyori arcáról letörlődött a mosoly.Már volt köztünk legalább egy méter.
-Ha így gondolod,bár nem értek veled egyet.
-Na ide figyelj Vigyori-nem bírtam befejezni ,mert bele vágott a szavamba.
-Hogy hívtál?!-nézett rám nagy szemekkel .Gyorsan végig pörgött minden az agyamon ,amit eddig mondtam.Akaratlanul is kimondtam..
-Azt hiszem úgy hogy Vigyori..-néztem le a földre.
-Miért pont Vigyori?!!
-Mert a mosolyod,hogy is mondjam ,,magával ragadó és mindig ezt teszed.na inkább gyere segíts!!

Bármiben,bármikor,bárhol..!!

Nagyon nagyon nagyon sajnálom,hogy nem tudtam hozni részt. Teljesen el voltam havazva a szünetben.Ne haragudjatok rám..De most tudtam hozni.Remélem tetszik.  Létcciii komizatok is.. :(  Bocsi ,hogy rövid..

Én most is csak bámultam őt. Szerintem ha arra jön egy sült pulyka biztos bele talál a számba,különösebb koordináták nélkül is.
Kihúzta  nekem a széket  (ami egy fotelnek felelt meg) ,én szépen leültem. Ő átszaladt mögöttem és helyet foglalt.
-Elég nyúzottnak tűnsz.-jelentette ki minden keltelés nélkül.
-Köszönöm,de te velem ellentétben nagyon is jól nézel ki.Persze csak akkor ha mondhatok ilyet,és a barátnőd nem tépi ki az  összes szempillám egyesével.-mértem végig ismét így ülve is.
-Ohh..hát köszönöm aszem. Elég brutális vagy ,ahhoz képest ,hogy ilyen törékenynek tűnsz.Különben nincs..-nem bírta befejezni a mondókáját ,mert közbe vágtam.
-Én törékeny?! - igazából nagyon meglepődtem azon amit mondott.
-Igen. De mint ahogy az előbb is mondani akartam nekem ..-ismét a szavába vágtam.
-Nézd ott van Dani.-mutattam a színpad felé.
A műsor már rég ment,mikor én beértem a helyemre. nem tudom,hogy Dani miért csak most ért oda.a történet a következő képen zajlott.:
A darab közben (egy fél másodpercre sem állt le)Dani egyszerre a színpad közepéből felugrott.Mint később megfigyeltem egy hatalmas trambulin volt ott. Daninek sikerült úgy időzítenie mint ha pont így akarták volna.(mármint hogy ő felugrik)Gyorsan lenyomott egy szólót és ment tovább az egész.
Állítólag 10:30-kor lesz vége itt mindenek.Addig Vigyorival leszek együtt egy sötét eldugott ,hangszigetelt helységben... Hmm... De rossz gondolataim vannak.
-Ha megkérdezhetem hol voltál?!-nézett rám kérdő arccal.
-Hm.. szerintem nem tartozom neked magyarázattal.-jelentettem ki nyíltan és vágtam egy olyan-ennyi vagy -grimaszt.
-Jól van.. akkor én sem mondom el ,hogy ..-nézett a néző térre le..
-Nem is érdekel...annyira-az annyira szó már alig volt hallható.Én is elkezdtem nézni a műsort.. persze közben rendbe tettem a hajam, stb.. h legalább valahogy kinézzek. Végül is most is nézek valahogy de arról nem nyilatkoznék.... Éreztem ,hogy igazából nem is a műsort nézi hanem engem. Nem tudom miért de megérzem ,hogy ha valaki vagy valami figyel.. néz engem.. Vagyis remélem ,hogy ő az és nincs titkos rekesz a falban és onnan valaki.Fél szemmel rá néztem..de úgy csak sunyiba.Láttam ,hogy tátja ,hogy őt nézem.Bíztos voltam benne ,hogy tiszta vörös a fejem.
-Remélem tetszett a meglepetésem.-fordult ismét felém ,és én majdnem elolvadtam a hangjától.De ezt neki soha nem szabad megtudni SŐT senkinek sem szabad megtudni ,hogy nekem valamilyen szinten "szimpatikus". Végül is csak az lehet,hisz még nem is ismerem. 
-Jah.. igen..nagyon aranyos volt.. mondjuk..Köszönöm.-mondtam és a székem(ami egy fotel) felé fordítottam
-Én is ott lettem volna ha tehetem .de sajnos nem jött össze!De úgy-e tudod ,hogy nem erre van a műsor ,hanem a másig irányban.??-tette keresztbe a kezeit.
-Tudom,de úgysem tudok arra figyelni.-mondtam meg őszintén.Most mit kelteljek?!. Vigyori arcán megjelent egy fél mosolya. Az a fajta mosoly,amely minden fiúnak jól áll. Különösen neki.Láttam rajta ,hogy tisztára zavarba hoztam szegényt.Így hát meg fogtam a  hatalmas karós széket és vissza akartam állítani eredeti állapotába.
-Ne.-tette a kezét a térdemre -Ne fordulj vissza tökéletes így.-én csak ezen mosolyogni tudtam és valahol jól eset ,hogy ezt mondja.Az érintése egyszerre volt felkavaró,megnyugtató,gyengéd és erős is. Éreztem a keze melegét.Meleg a keze. Nem mint ha nagy szám lenne ,de neki meleg a keze.Tudni kell ,hogy nekem mindig is hideg volt a kezem.Bármit csinálhattam..
Rápillantottam a kezére.Hirtelen vissza húzta.Mintha azt hinné,hogy zavar. Igazából nem így volt.De neki ezt nem szabad megtudnia. Nem akarom újra átélni azt amit mindig minden kapcsolatomnál(nem mintha sok lett volna)Olyan aranyos volt. Ahogy bele logót egy kosza tincs az arcába.
-Különben.. elvan szakadva a harisnyád..-mondta és a lábamra néztünk mind a ketten. Egy hatalmas lyuk volt a harisnyámon.
-Hát én ezt nem hiszem el.. Tényleg nem hiszem el..Ez az én formám.-dunnyogtam magamban ,amin láthatólag nagyon jól szórakozott.
-Mi olyan vicces?? -néztem rá felvont szemöldökkel.
-Semmi..-mosolygott továbbra is . 
-Mindjárt nem lesz olyan vicces.Gyere segíts..-álltam fel.csak nem maradhatok ebben. Ki van szakadva.. Legalább 5 cm átmérőjű lyuk van rajta legalább 2.De azt nem tudom ,hogy hol és mikor csináltam....
-Mire készülsz?!-Állt fel ,és oda lépet mellém...
-Csak nem  maradhatok ebben.. Gyere inkább segíts..-mondtam. De ő olyan értetlen fejet vágott. Utána viszont egy pajzán mosoly követte.
-Állok a szolgálatodra,,Bármiben,bármikor,bárhol..!! -Mosolyodott el és még közelebb lépet így már alig volt köztünk 10 cm...

Világ rekordott dönöttem

Nika öltözője a folyosó leges-leges legvégén volt. Miért is ne?! Persze ,mintha olyan nagyon könnyen menne a gyaloglás számomra...
Nehezen ,de eljutottam az öltözőbe. Az ajtóra ki volt írva,hogy az X-faktorosok öltözője.
Az ajtó résnyire nyitva volt.Nagy kiabálás hallatszott bentről.Egy női hang és egy férfi hang volt hallható.
Esküszöm nem akartam hallgatózni ,csak így sikerült.
Világ életemben rosszkor voltam rossz helyen.Nekem mindig benne kellet lennem minden zűrös ügyben. Sohasem tudtam miért,de így jött össze.Hiába mondtam bármit is .. úgyhogy most is sikerült kifognom egy ilyen helyzettett.
Megálltam az ajtó előtt és nem tudtam ,hogy benyissak-e vagy sem.Pár szó hallatán tudtam,hogy nagy baj van. A női hang Danié volt  a férfi hangot nem tudtam kihez kötni..Valószínűsítettem,hogy a barátjáé.Fogadni mernék,hogy nincs bent Nika ezért elindultam a folyóson vissza.Már csak mondat foszlányokat hallottam.
-Ennyi volt.......sajnálom... nem így terveztem....-mondta Dani.
-Ha te így... akkor legyen..-hallottam a mélyebb erőteljesebb férfi hangot.Utána egy nagy ajtó csapódás és egy magas,kiöltözött férfi akit nem mondanék férfinek inkább srácnak hisz velem egy idő lehetett robogott el mellettem.
Én megálltam és nem tudtam mit tegyek ,hisz azt sem tudom Nika hol van.. merre menjek.Még az kéne ,hogy eltévedjek és hiába kutyagoljak.
Végül úgy döntöttem bemegyek az öltözőbe,remélve ,hogy találok ott valakit.Szerencsémre Dani még bent volt csak nem valami jó állapotban.
Mikor benyitottam az öltöző egyik sarkában ült és sírt. Az összes festéket lesírta ami fel volt neki kenve..Így  nehezen ,de megtudtam találni a szemeit a fekete foltok mögött.Közelebb léptem hozzá,ő felnézett rám és megpróbált mosolyogni .Egyértelmű volt számomra ,hogy csak az én jelenlétem tartja benne a lelket.Leültem mellé a földre, nem igazán érdekel milyen ruhában vagyok pillanatnyilag.Igazából sohasem voltam jobban Danivel,de talán azért mert sohasem töltöttünk együtt 10 percnél többet.De tudom,milyen érzés összetörni. Nagyon fáj és tudom ,hogy milyen "jól " eső érzés ha valaki akkor is ott van melletted. Főleg arra lévő tekintettel,hogy milyen sok évet együtt töltöttek.
Átöleltem.Próbálta szegényem tartani magát,de nem sikerült neki és kifakadt belőle  minden.Nem mondtam  neki semmit ,hisz ilyenkor mit lehet?! -Hogy majd jobb lesz!-ez nem igaz ,csak teli múlik az idő és nem tűnik annyira fájdalmasnak ,pedig az.Szóval annál a mondatnál maradtam ,amit még Marie mondott nekem anyuék halála után.
-Ami nem öl meg ,az megerősít.-mondtam és szorosabba öleltem.
Közel 20 percet ültünk így a földön.Egy árva lélek nem nézett mi felénk.Talán nem is volt baj. Hisz szörnyű volt így látni Dani-t!Már csak 10 perc volt az előadásig és Nikával még mindig nem beszéltem ,plusz Dani még mindig ilyen állapotban van.
Dani felállt mellőlem és a sminkes polchoz sétált.
-Úgy-e nem mondod komolyan ,hogy így is fel akarsz lépni.-vontam kérdőre,mellé lépve.
-Nem tehetek mást.Nem szabad össze zuhannom,hisz akkor a sajtó megsejti mi történt.Az nem lehet.-kente magát be alapozóval.
-Kit érdekel ilyenkor a média.Az életedről van szó.A magán életedről.
-Nekem olyanom nincs.Az életem a média.-húzta ki a szemét vastag fekete szemceruzával.
-Ez esetben...-nem bírtam befejezni a mondatot, ajtó záródás volt halható.
-Te is hallottad?!-nézett rám Dani.
-Igen. -mondtam félénken.Gyorsan oda szaladtam az ajtóhoz(már amennyire tudtam) és megprobáltam kinyitni.
-Nem nyílik ki!!!-szóltam kétségbe esetten az engem  figyelő lánynak.
-Az nem létezik..ez nem történhet meg velem...most nem.-jött oda mellém.És próbálta kinyitni az ajtót. Neki sem sikerült.A kezét az ajtóra helyezte és elkezdett rajta dörömbölni .
-Semmi értelme.Hívom Nikát.Te menj sminkelni. -utasítottam és ,úgy tett mint ahogy mondtam.
Még szerencse ,hogy Nika gyors híváson van nálam. Megnyomtam a 2 számot a kijelzőn és a fülemhez emeltem a készüléket.Kicsöng...De nem veszi fel..
-Gyerünk Nika,,vedd már fel..mindig nálad van az a szaros telefon nehogy most ne legyen.- mondtam halkan,de már egyre idegesebben.
Dani lépet mellém.
-Már csak 2 perc és kezdődik ..Felvette?!-kérdezte reménykedve.
-Nem ..már vagy százszor hívtam.-mondtam egyre elszomorodva..

-Már 10 perce el kellett volna kezdenünk..-csusszant le mellém a földre Dani.
-Nem hiszem el ,hogy lemaradunk róla...plusz hiába lépcsőztem annyit. Csak fel tünt valakinek ,hogy nem vagyunk meg..Legalább Nikának.. remélem -hajtottam a fejem a vállára.
Kis idő múlva a zárban fordult a kulcs..Gyorsan felpattantunk .A gondnok arca volt látható.
-Hála isten ,hogy megvannak.. Már nem bírtak tovább várni és elkezdték.. gyorsan -gyorsan Dani kisasszony .
-Köszönjük ..Maga a nap hőse.. -öleltem át..Dani már messze járt.Én levetettem azt a hül** magassarkút és követve a példáját elkezdtem rohanni. Az egész épült ki volt halva.. Csak rengeteg és még több lépcsőt találtam.Nehezen ,de megtaláltam a páholyomat.
Mikor benyitottam ,bent minden csupa sötét volt. Két szék ,egy fogas  volt bent a helységbe meg egy számomra ismerős alak...
Egyből felismertem,hogy ki Ő. Ő az ..Ő Vigyori..
Nagyon nevetségesen nézhettem ki a kezemben a  magassarkúm ,a hajam össze vissza állt ,és még ki is voltam fulladva rendesen.
Vigyori ,mikor kinyitottam az ajtót felállt és hátra fordult.. azzal az igazi filmbe illő mozdulattal.A szemünk egyből találkozott.Nem tudtam mit tegyek.Először is levegőhöz akartam jutni..szerintem világ rekordot döntöttem lépcsőn futásból.Másodszor nem tudtam megszólalni sem a meglepetéstől meg amúgy sem.Harmadszor,hogy kerül ő ide??!!
Biztos ő az a srác akit mondott a portáslány, én meg azt hittem ,hogy pedofil..
Ő tette meg felém az első lépést. Én csak figyeltem.
Szmokingot viselt, a haja tökéletesen állt.Zöld szemei gyönyörűen ragyogtak,,és aza  mosoly ami hozzá társult..Sietős léptekkel haladt felém ..
-Szia! Örülök,hogy újra látlak.-a test magassága  felém tornyosult. Pedig nem vagyok alacsony.Egymással  szemben   álltunk .Ő csak  mosolygott ,én pedig álltam ott mint egy szerencsétlen félnótás.Ő becsukta mögöttem az ajtót.
-Nyugalom nem harapok..Múltkor beszédesebb kedvedben voltál..-fogta meg a derekam és vezettem a helyemre....  

A lépcső sor..

A kanapén ültem és tömtem a fejem valami hizlaló cuccal ,mikor megcsörrent a telefonom.De hol csörög?Szerintem a hálóból jön...Vagy a fürdőből.??
Felkeltem a helyemről,és először a háló felé vettem az irányt.
-Talán a takaró alatt lesz..nem nincs itt...Párna alatt? Nem itt sincs.
Lehet ,hogy a Vígyori az ,lehet ,hogy valahonnan megtudta a számom.
De hol az a hüly* telefon ?!!
-Á.. meg is van.Az éjjeli szekrényben.. Jellemző. a legegyszerűbb helyen nem keresem. Ez lennék én.
a kijelzőn egy ismeretlen számot láttam.
Úristen... Tényleg..megtörténhet ez velem.Mégis ennyire számítok valakinek..? És az pont egy olyan ember aki nem is ismer..
Felvegyem?Ha igen akkor mit mondjak neki? ha megkérdezi miért nem hívtam?És ha nem ő az?!
De nem lehet más.ez egy női megérzés..Biztos ,hogy ő az. Végül sikerült rá vennem magam ,hogy felvegyem mielőtt leteszik a vonal másik végén.
-Tessék .itt Lina White .-szóltam bele magabiztosan  a kagylóba ,amennyire csak tudtam.
-Szia Lina!-egy férfi hang volt hallható  a telefonban.A hangot egyből felismertem.Össze téveszthetetlen.
-Szia Schot.-hát igen ,velem nem történhet meg a  tündér mese. Nem vagyok Hamupüpőke.Én meg a női megérzéseim..istenem mit is gondoltam.Ilyen csak a mesékben van,és az nem valódi.
-Figyelj csak azért hívlak ,mert megváltozott a számom.Ezen tudsz csak elérni.
-Jah.. rendben-mondtam kevesebb lelkesedéssel a kagylóba.
-Van valami baj?!
-Ja.. semmi., csak érdekes gondolatom támadt.-nem szeretném elmondani Schotnak sőt senkinek ,hogy miért vagyok letörve.Nem szeretem ,ha mások csámcsognak az én gondjaimon,ügyeimen.
-Nem rám számítottál?!
-Nem,azaz  mindegy.-mondtam ki akaratlanul is.-Te eljössz Marry-vel Nika előadására?
-Az ma van?Tényleg,már emlékszem Ö..nem is tudom.még átbeszéljük.
-Ha eljöttök 9.00-korkezdődik.
-Rendben...Szia!
-Szia!-tettem le a telefont.
Miért is hittem azt ,hogy ő lesz az?!Hisz csak egyszer találkoztunk .Különben is ilyen pasinak  biztos van barátnője.A telefon szám meg nem is lehet az Övé. Biztos nem volt nála üres lap és letépte az alját csak is ez lehet.

Rá pillantottam az órámra 7.57.Húú még időben vagyok.Kivettem az utolsó csavart is a hajamból is,hullámos tincsek fonták körbe arcom.A ruhám már rajtam volt.
Még van egy kis időm.még teszek fel egy kis sminket.Csak egy kevés alapozó,halvány rúzs,szempilla spirál,szemceruza.Ennyi a nagy hűbelebanc.felvettem egy vékony kabátot(sose lehet tudni  főleg itt Londonban,hogy mikor jön egy kiadós zápor.)Beleléptem a cipőmbe és elindultam .Már a házam előtt állt a taxi amit egy 10 perce rendeltem.Lediktáltam a címet és elindult ,a színház kb 10-15 percnyire van.
-Megérkeztünk!-szólt hátra a taxi sofőr.
-Köszönöm.-nyomtam a markába a pénzt.
-Az aprót tartsa meg..-léptem ki a kocsiból,és a színház bejáratához igyekeztem.Az ajtóhoz egy hosszú lépcsősor vezetett.Mondhatom egy élmény olt felsétálni, miniszoknyában , és tűsarkúban. Azt sem tudtam ,hogy lépjek.A végén már attól féltem ,hogy vissza gurulok,és kezdhetem az egészet ellőről Vagy ami még rosszabb össze -vissza töröm magam ,és pont akkor érkezik meg mindenki.
Végül nagy nehezen ,de sikerült felérnem .Nincs nekem megszokva ,a magas sarkúba járkálás. Mint mondani szokták vannak magassarkús lányok  és torna csukás csajok. Én inkább az útobiba sorolnám magam.. Nem val rám a cicamica kinézet.Már kicsinek is sok mindenki  megjegyezte,hogy nem vagyok az a tipikus lány. Nem szerettem babázni és hasonlok. Inkább focizni meg verekedni.Ezért sem volt sok barátom.A fiúknál sem voltam valami női ideál. Inkább tekintettek rám haverként ,mint egy "dögös" csajként.
A lépcsősor tetején (ami mellesleg vagy 80 lépcsőből állt) négy őr állt az ajtó mellet.Kissé tömzsi, széles vállú,kopasz emberkék voltak.Egyáltalán nem voltak szimpatikusak. Úgy bámultak előre mintha ,üveg szemeik lennének. Állt még ott egy "ajtónyitogató" aki köszöntötte a vendégeket. Nagyon színvonalas volt.
Az ajtón belépve egy hatalmas terembe kerültem ahol egy hatalmas csillár lógott a mennyezetről.Ami szintén magas volt.Magamban már imádkoztam ,hogy legyen valahol lift ,mert ha nekem fel kell oda sétálnom, vagy én nem jutok fel vagy igen csak ez a lehetőség van. Biztos nem bírnék ki még egy hosszú lépcsőt.
A terem másik végében húzódott egy hatalmasan hosszú pult. Legalább 10 recepciós állt  mögötte.
-Jó Estét.Köszöntöm Önt a Musicalek a West Enden-ben. Miben segíthetek?-szólított meg egy msólygos  ,velem egy idős körüli hölgy.
-Jó Estét ! Az esti előadásra jöttem. A jegyem állítólag le van foglalva..-léptem közeleb hozzá.
-Milyen névre van lefoglalva a jegy?-nézet fel rám ,miközben egy irat kupacban matatot.
-Lina White.
-Á,meg is van. A jegyen szereplő helyet az harmadik emeleten a C2 ajtón át találja meg.A jegy egy páholyba szól. Egy fiatal ember fog Önhöz csatlakozni. Ha valami kényelmetlenséget okozna ,akkor nyugodtan szóljon.-nyújtotta át a jegyet.
-Rendben ,köszönöm.A barátnőmet Nika Swan-ot keresem.Merre találom meg?-pillantottam rá a jegyre.
-A földszinten a művészöltözőben.
-Köszönöm.!
-Jó szórakozást!
-Köszönöm.Viszlát.-köszöntem el, és az előbbi helymagyarázaton gondolkoztam. A harmadik emeleten... Hmm..fogadjunk ,hogy nincs lift.Miért is lenne. Na jól van. A páholyban sem lesz nyugtom.Egy tök idegen sráccal fogok bent ülni ,fúl sötétben.Remélem pedofil vagy hasonló..!
Lassan megtaláltam Nika öltözőjét...

Kitartás ...

Sziasztok!

Nagyon örülök ,mert szaporodik az oldal nézettségünk. :D Tényleg nagyon köszönök mindent.(csak néhol a komikat hiányolom)
Aki rendszeresen olvassa a blogot ,az tudja ,hogy még Lina nem "találkozot" úgy Harry-vel.

Kítartás!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Már csak 1-2 bejedzés és találkoznak..újra!! és teljesen felpörögnek az események!! 

 

Az elveszet szám

Á meg is van. A papíron a következő állt.

/további szép napot gyönyörű ! csókollak Harry x /

Hmmm...Milyen kedves. De,de a szám.. mi lett vele.? Hol van a másik fele?! heves kutatásba kezdtem a kiömlött dolgaim  között.
-Lina jól vagy?-jött ki a szobából egyre kíváncsibb barátnőm.
-nem.. azaz igen.-nem néztem rá. Meg kell lennie...
-Lina,Lina.Figyelj rám.-fogta meg az arcomat Nika.-Bármi is az megoldjuk vagy megtaláljuk!!Oké?!-nézet bele a szemembe.
-Persze. Csak elveszettem egy telefon számot.-még mindig nem tartottam jó ötletnek elmondani Nikának,hogy mi történt velem a közel múltban.
-Jó.Kinek a száma?Lehet,hogy nekem megvan .-próbált segíteni.
-Egy barátomé..azaz ..igen egy barátomé.Nem rég ismertem meg.Nem hiszem ,hogy ismered.
-Milyen barátodé?!-nézet rám "igen gyanús vagy te nekem" tekintettel.
-Csak egy barát.-pakoltam bele lassan a táskámba, minden papír fecnit megnéztem hátha ez-e.
-Hol ismerted meg?!
-Nika! Miért akarod ennyire tudni. Mondtam ,csak egy barát.-förmedtem rá.
-Jól van.Elnézést.Nem kérdezek többet. csak nem akarom,hogy zűrös ügyekbe keveredj.-állt fel mellőlem. 
Pár csöndes perc után megszólaltam.
-Ne haragudj .Nem akartalak így letámadni.Aranyos vagy ,hogy  aggódsz értem.de fölösleges.Nincs semmi ilyesmiről szó.-álltam fel.
-Jól van. tudod ,hogy nem tudok rád haragudni.-ölet át.-Figyelj ,nekem mennem kell.Este legyél ott a Színháznál 8:30-ra.Pontosan.A hangsúly a pontosan szón van.Az előadás,csak 9:00-kor kezdődik ,de még akarok veled beszélni előtte.A jegyed a pénztárban lesz. Már lefoglaltam a nevedre.-mondta és közben össze készülődőt.
-Jól van .Akkor 8.30-kor ott leszek Szia!
Szia.-lépet ki az ajtón.
Még láttam Nikát a lépcsőfordulóban,utána eltűnt a szemem elől.
Becsuktam az ajtót és bementem a napaliba.Magam sem értem ,miért akadtam ki ennyire a barátnőm kérdésein.A papírcetlit amit ez idő alatt  a kezemben szorongattam újra megnéztem.
Ő megpróbált velem minden féle képen " kapcsolatot " létesíteni. Hmmmm. Ha most nem hívom fel ,pedig nem tudom ,azt fogja hinni ,hogy nem érdekel.Plusz biztos beképzeltnek és bunkónak fog tartani.
Ez már csak az én formám.
Szép volt Lina, ezt megcsináltuk......                         
                  

A paírcetli

A telefonom csörgésére ébredtem fel.Elkezdtem matatni az éjjeli szekrényemen.Nem volt erőm kinyitni a  szemem.Mondjuk nem is láttam volna sokat, lehúzott redőnynél.
-Hálóó,itt Lina -szóltam a  készülékbe,miután nehezen megtaláltam.
-Jó reggelt,állom szuszék.-köszönt a telefonba Nika.-Csak azért hívlak,mert szerettem volna arról meggyőződni ,hogy nem felejtetted el a mai estét.!?
-Dehogy felejtettem.-a végét lehet,hogy nem értette ,hisz bele ásítottam.
-Akkor jó. Most keltél?!-emelte  fel a hangját a mondat végén.
-Szerinted?-másztam ki az ágyból.
-Jó-jó ez egy hülye kérdés volt.Tíz perc múlva ott vagyok nálad.Öltözz fel.
-Jó .. Gondoltam rá.. Akkor tíz perc múlva.-tettem le a telefont.Szépen lassan bebaktattam  a fürdőbe. Kivettem a hajgumit a hajamból és hosszú szökés-barna hajam a vállamra omlott.
Éppen ,hogy megtudtam mosni a fogam,mielőtt Nika csöngetett volna.
-Egy perc.-kiáltottam el magam.
Kinyitottam az  ajtót.A barátnőm kezében két kávés doboz és egy doboz fánk volt.
-Helló.Remélem még nem reggeliztél.-lépett beljebb.
-Helló. Tíz perc alatt .? Ez most komoly!?Amúgy  nem .. még nem.-csuktam be a bejárati ajtót.-Úgy-e nekem nem kávét hoztál?Tudod ,hogy nem iszom meg csak a cappucciont és a forró csokit.
-Tudom.tessék.-nyújtotta át az egyiket és leültünk a kanapéra.
-Fánkot?!-tartotta felém a dobozt.
-Málnás van csoki öntettel?! -kérdeztem tőle mikor bekapcsolta a tv-t.
-Van. Bal felső sarok.
-Köszönöm.-haraptam bele a fánkba.
Mindketten csöndben majszoltuk a fánkjainkat.Csak a reggeli mese zaja  törte meg a csendet.Egyszer nagy ajtócsapkodás,tányér törés,kiabálás hallatszott  a szomszédból.
-Költözz hozzám!-ajánlotta fel imét Nika.
-Nem ,köszönöm jó nekem itt.-mondtam ,persze én sem hittem volna el azt amit mondok.
Hossza ,csöndes percek után nyilván valóvá  vállt  számomra,hogy Nika ezzel nem ért egyet.Persze szívesen oda költöztem volna,innen hisz itt sosincs csönd vagy nyugalom.Nála kertes házban éltünk volna és több helyem lehetne.De nem ,jó nekem itt.Életemben mindeg valaki nyakán voltam .Sosem voltam önálló.Igenis képes vagyok megoldani a gondjaimat.
-Megvan már estére a ruhád?-nézet fel rám Nika a tv-ből.
-Ö.. meg.. Vagyis már tudom melyiket  veszem fel csak majd meg kell keresnem.-kortyoltam bele az italomba.
-Szóval nincs..Értem.-nézte tovább a gyerek mesét.-Mit szólnál ,ha a zóld ruhádat vennéd fel a mintás harisnyával ?! 
-Annyira ki kell öltözni?! -nyíltak nagyra a szemeim.
-Miért mit gondoltál?!Majd persze ..melegítőbe jössz .Még mit nem.
-Mondjuk..
-Lina!!.-nem hagyta ,hogy befejezem.
-Jó akkor a zöld lesz bár tök nevetségesen fogok kinézni,senki nem lesz kiöltözve.-a szövegem végét már csak a cappuccinomba mormogtam.
* * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Ismét vigyorin pörgött az agyam.Annyira szimpatikus volt.Az a mosoly..De bizonyára bunkó.. Az nem lehet ,hisz adott gyógyszert.Akkor ,csak kihasználja a nőket.Hiszen azt mondta,hogy csak akkor ilyen kíváncsi ha meg akar valakit ismerni.De engem meg akart.
Efféle képen veszekedtem magammal,mikor eszembe jutott a táskámba sülyeszet sárga papír dara.
gyorsan kiszaladtam a halba. A táskám tartalmát kiöntöttem a földre.
-Lina minden rendben?-nézett ki a szobából barátnőm.
-Persze ,csak keresek valamit..
Á meg is van . A papíron a következő állt:

Éjjeli meglepetés..

-Szia Chris! Ne haragudj tényleg.-hadartam el ,és sietős léptekkel haladtam az öltöző felé.
-Szia! Nem baj. Nincsenek sokan egyedül is bírtam.
-Hogy-hogy egyedül? Tess hol van?-kiáltottam az öltözőből.
-Nem jött be dolgozni.Én nyitottam ki az éttermet.
-Furcsa.-jegyeztem meg, mikor mellé álltam.
-Mehetünk, kisasszony?-nyújtotta a kezét.
-Igen.
* * * * * * *
Ez a nap elég light-osnak mondható.Viszonylag felkapott hely.Hétköznap nem járnak olyan sokan de ezzel szemben a hétvégék nagyon forgalmasak.
-Végre!-ült le Chris egy asztalhoz.
-a többiek már elmentek?-kérdeztem meg, közben megfordítottam a feliratot az ajtón OPEN-ről  CLOSED-re.
-Még bent vannak.Nyugodtan menj haza.Majd feltakarítunk.
-Hú, köszi. Chris nekem a holnap estém foglalt. Nem tudok bejönni. Nikának lesz fellépése. Tudod amit plakátokon is hirdetnek, meg össze-vissza. A nagy színházban.
-Ja.. Értem..Tudod mit? Ne vegyél ki szabit. Megoldjuk
-Köszönöm szépen-öleltem át.
-Menj öltözni csajszi..-így is tettem. Ahhoz képest, hogy nem voltak sokan elég húzós volt a nap Tess nélkül.Nem tudom mi lehet vele.
Becsuktam magam mögött  az étterem ajtaját .Az épület előtt állt egy  taxi.Figyelembe sem vettem. Elsétáltam mellette. Nem voltam késéében , nem kell nekem taxi.
-Jó Estét .-fordultam a hang irányába.Meglepetésemre ugyanaz a taxi sofőr ült a volánnál,mit aki délelőtt hozott ide .
-A fiatal ember, akivel utazott. Kiadta nekem, hogy  vigyem  haza a kisasszonyt,és adják át egy üzenetet.-közelebb léptem a kocsihoz.
-Honnan tudta,hogy most végzem!?-néztem rá értetlen arccal.
-Sehonnan. Egész nap Őnt vártam.A fiatal ember kifizette az egész napom.Csak azért ,hogy megvárjam magát.Beszáll?!
-Azt hiszem igen.-nyitottam ki az jármű ajtaját. Gyorsan lediktáltam a címem és elindultunk.
Szóval vigyori (már csak így hívom) kifizette az egész napját.Hmm. A fizetésről jut eszembe .. nem fizettem ki a délelőtti fuvart.
A kocsi megállt.
-Mennyivel tartozom..? A délelőttit is legyen szíves hozzá számolni.
-Minden rendezve van.Mint mondtam az úrfi  elintézett mindent. Ja igen itt a papír cetli amit át kell adnom.-nyújtott hátra egy  sárga papírt.
-Köszönöm!Jó Éjt.-szálltam i a kocsiból,és az utamat a ház bejárata felé vettem.
Fordult a zárban a kulcs .Kinyitottam a ajtót ,és felakasztottam  a kulcsot.Levettem a kabátom , táskám és a fogasra helyeztem.A cipőmet le rúgtam, bebaktattam lassan a szobába. Bekapcsoltam a laptopom .Fogtam és bevettem a fürdőbe .Elkezdtem felengedni a fürdőkádat forró vízzel.Az egész lakást beterítette a kókusz illat.Ledobtam a ruháimat a földre és elmerültem a vízben.A laptopomat  az annak Schottal csináltatott lenyitós tartóra helyeztem. Elindítottam egy  lassú számot.Gondoltam felnézek twitterre .Semmi új.Körül néztem pár közösségi  portálon.Sehol semmi.Hát jó. Kiszálltam a kádból és magamra csavartam egy törölközőt.Kihúztam a dugót és a víz egy örvénnyel el tűnt a kádból.A laptopomat a honom alá csaptam és szépen komótosan  besétáltam a szobámba.
belebújtam a kedvenc pizsimbe,és leoltottam a villanyokat.Bemásztam  az ágyba,igaz ,hogy az ajtótól az ágyig  maximum 2 méter lehet,de nekem majdnem síkerült 6 felbuknom legalább.
Behunytam a szemem ,de nem bírtam el aludni.Folyton vigyori járt az eszembe és az ,hogy nem adtam meg a neki a  számom...?Találkozunk még valaha!?
Ezen és hasonlókon gondolkoztam ,mikor sikerült elaludnom.

Utazó társ

-Mit ünneplünk?-huppantam le mellé.
-Hát össze jött. Össze jött a fellépési tánc. Annyit dolgoztunk rajta
-Ez nagyon jó! Nagyon örülök! Mikor lesz az előadás?
-Szombaton. Az az holnapután-mondta és töltött a poharamba. Végre kibírta nyitni a pezsgőt.
-Hát akkor igyunk az előadásra.-emeltem fel a poharat.
-Igyunk Ránk.-kacsintott Nika
-Mindkettő.-mosolyodtam el.
* * * * * * *
Lassan kezdet elfogyni a pezsgő és a Sangria,kezdett jó hangulatom kerekedni. Sokat nevettünk..
* * * * * * *
Másnap reggel iszonyatos fej fájással ébredtem. Megdörzsöltem a szemem.
-Nika?!-böktem oldalba a földön fekvő barátnőmet.
-Hmm?
-Kel fel! Már fél 11 van. Te Szent ég! Már fél 11! Elfogok késni.
-Mondj beteget-javasolta még mindig a párnába beszélve.
-Tudod, hogy nem tehetem-rohantam a szobámba.
-Jöhetnél velem táncolni.
-Tudom, de jó ez így.
Röpke 20 perc alatt el is készültem, és Nikát is kitettem a házból.
-Hurrá! Van 10 percem, hogy beérjek. Ez lehetetlen. A város másik felében dolgozom.-mondtam magamban.Gyorsan tárcsáztam Kriss-et
-Haló-vette fel a telefont.
-Szia, Lina vagyok. Valószínűleg nem tudok beérni időben,igyekszem ahogy tudok.
-Rendben. De ennek nem örülök. Ne forduljon elő többet.
-Persze. Nem fog.Köszönöm.Szia!-tettem le a telefont.A mobilt a zsebembe süllyesztettem. Két ujjam a a számba tettem. Éles fütty szó hagyta el a szám.
-Hé taxi!!-intettem.Egy taxi meg is állt.Kinyitottam az ajtót, beszálltam és lediktáltam a címet. De ezzel nem voltam egyedül.Egy nálam magasabb (pedig én sem vagyok alacsony) fiú szált be mellém. Göndör tincsek lógtak ki a sapkája alól.Szikrázó zöld szemei és hozzá illő tökéletes mosoly. Rekedt mély hangja volt ahogy lediktálta a címet.
-Ó.. Szia!-mosolygott rám és gödröcskék jelentek meg az arcán.
-Szia!-néztem rá értettlen arccal, hisz az én taximba szált be.-Mit keresel a taximban?-tettem fel a kérdést.
-Harry vagyok örülök hogy találkoztunk.
-Nem a nevedet kérdeztem.
-Akkor hova lesz a fuvar?-vágott közbe a goromba taxi sofőr.
-Először a Hölgy címére, majd az enyémre.-szólt előre.Matatni kezdtem a táskámban fejfájás elleni gyógyszerért.
-Mit keresel? Tudok segíteni?-nézett rám kérdő arccal.
-Fejfájás ellen valamit.Köszönöm,de szerintem nem.
-Várj csak! Tessék.-húzott ki kabátja belső zsebéből egy levél gyógyszert.-Nálam mindig van.
-Köszönöm!-vettem el Tőle és bevettem egy szemet.
-Mindjárt jobb lesz..-próbálta oldani a hangulatot-Hogy hívnak?
-Ha elmondom befogod?-mosolyodtam el.
-Még nem tudom..-ekkor fel felvontam ez egyik szemöldököm.
-Na jó,de nem tudom megígérni.
-Lina vagyok.
-Szép neved van.Melyik névnek a becézése?
-Te mindig ennyit beszélsz?
-Nem. Csak akkor ha megakarok valakit ismerni.
-Karolina.De barátoknak csak Lina.
-Megadod a telefon számod?
-Megérkeztünk!-szólt hátra a taxi sofőr.
-Köszönöm.-szálltam ki a kocsiból-Szia Harry! Jó volt megismerni
-De a számod..-mondta utánam.
-Majd legközelebb.-intettem neki. Elindult a taxi.
-Bye Baby..

A kezdetek

Otthon ültem a szobám ablakában,néztem London utcáin a hó esést. Az utcai lámpák fénye néhol megvilágította a hóban játszó gyerekeket. Rég nem volt ennyi hó egyszerre. A szülők próbálták beterelni gyermekeiket a meleg lakásba. Becsuktam a szemem és kortyoltam egyet a forró csokimból. Milyen jó is volt még Holmes Chape-ben .A téli esték,amikor Schot,Apa és én kint hóembert építettünk. Anya pedig meleg kaláccsal várt bent ránk. Akkor még minden rendben volt. De ennek már sok hosszú éve. Akkor még csak 8 éves voltam , most pedig 17. Minden meg változott.. Azon a borzalmas napon. El sem kellet volna menniük. Mégis elmentek mondván:

- A munka kötelez!

Az esti Hírekben bemondták hogy:

-A Londonból Bécsbe utazó repülő járat tragikus balesetet szenvedett. Egy túl élő sem maradt. Akkor elmentek és nem jöttek vissza.. Soha. Ezután anya testvére, Marie vett pártfogásába Schot-al együtt. Anyáék halála után traumát kaptam. 2 évig nem beszéltem csak Schot-al, és alvás zavaraim is voltak. Volt amikor egy akár másfél hétig alig aludtam, vagy éppen napokat aludtam át úgy hogy ébredés tán nem vettem észre. Így gondolkodtam amikor kezdtem elálmosodni. Sőt még Anyáékra gondolva pár könnycsepp is kiszökött a szememből. Nagyon álmos lettem hirtelen. A kezemben tartott bögrét, a tartalmával együtt a padlóra ejtettem

-Ó.. a fenébe! Gratulálok magamnak,szépen megcsináltad Lina- dunnyogtam magamnak, és gyorsan felszedtem a szilánkokat. Csöngettek!

-Egy pillanat!- szóltam -de mégis ki lehet ilyenkor?- gondolkoztam hangosan.
Kidobtam a szemetesbe a volt kedvenc bögrém darabjait.
A lánc csörrent ahogy kiakasztottam , a kulcs fordult a zárban...

–Szia Lina!- szólalt meg nagy örömmel  az ajtó mögött álló legjobb barátnőm Nika Swan . Mi csak Nikának hívjuk . Már 8 éves korom óta ismerem. Mikor Marie-hez kerültünk egy lépcsőházban nőttünk fel. Úgy tűnik egy életre szóló barátságnak volt a kezdete. Onnantól kezdve Nika és én elválaszthatatlanok lettünk. Sülve-főve együtt voltunk

-Ha-hó Lina!- csettintett az ujjával az arcom előtt.
-Ja. Szia. Bocsi.Nem igazán itt járok-öleltem át barátnőmet.
-Hát azt látom.Úristen Lina te vérzel!
-Hát ezt nem hiszem el! Ja különben gyere be. Csücs le, pillanat és jövök.-Gyorsan beszaladtam a fürdőbe. Lemostam a vért a kezemről. Még szerencse, hogy tartok itthon ilyen estere (magamat ismerve) elsősegélydobozt. Mikor beléptem a szobába Nikánál két pezsgőspohár volt és egy Dom Perignon.
-Mit ünnepelünk?-huppantam le mellé.
-Hát össze jött..

Sziasztok!

Ezt a blogot én és a barátnőm alkottuk meg.

Azt megtudjuk nektek ígérni ,hogy 3-4 naponta tudunk hozni részt. Ha valami változás lesz , előre szólunk.

A Blog tömören:

A  történetünk Londonban játszódik. Lina White egy egyszerű lány, nem minden napi élettel.

Gyerekkorát Homles Chaple-ben töltötte.Barátnőjével  egy lépcsőházban nőttek  fel.

A blogban a brit fiú bandáról szól. Főként Harry fog szerepelni,de a többi fiú sincs elfelejtve.

Lina White: a blog főszereplője. 17 éves,jó kedvű tenperamentumos lány.

Szülei kiskorában meghaltak,nagynénje vette pátfogásba, bátyával együtt. Szeretteihez ragaszkodik.

Nika Swan :  Lina legjobb barátnője. 19éves, vicces . Idegenekkel szemben távolság tartó.A szokások dolgokhoz ragaszkodik. Az X-faktorban táncol.

Harold Edward Styles: Egy brit fiú bandában énekel.A One Direction front embere.19 éves,ámde bár kora ellenére becenevei között van a " Nő Faló" jelző is .

 Liam James Payne: Harry-vel együtt énekel a One Directionben. 19 éves, barátnője Danielle .

 Louis  William Tomlinson: A One Direction tagja csak úgy mint Harry és Liam. Ő a banda legidősebb tagja. 21 éves, barátnője Eleanor .

 Niall James Horan :A One Diretcion tagja. Ő is szingli mint Harry. 19 éves .

 Zayn Jawadd Malik : Szintén a fiúkkal  együtt énekkel. 19 éves és már komoly kapcsolata van Perrie-vel.

 Schot White : Lina nagy védelmező bátya.  Húgánál 9  évvel idősebb. Ő is komoly kapcsolatban él. Már az eljedzés is meg volt.

 Danielle Peazer: Liam barátnője. Az X-faktorban  táncol Nikával együtt. 24 éves.

 Eleanor Calder: Louis barátnője. 20 éves, tanuló.

Perrie Edwards: A Little Mix énekes nője. Kapcsolatban van Zayn-nel. 19 éves.