Emlékszem még mikor anyuék éltek ilyenkor Schottal mindig átmentünk hozzájuk és ott töltöttük az éjszakát.Apa mindig átfonta a derekamon a kezét és akkor úgy éreztem senki sem bánthat.Azóta az ilyen viharos éjszakákon sosem alszok.Nem tudok..

-Hát amikor ilyen idő van sosem alszok..-vallottam be ősszintén.
-Na gyere ide.-húzott magához közel..úgy mint apu.
Éreztem,hogy lassul a lélegzetvétele. Lassan emelkedett a mellkasa és a szív verése is sokkal lassabb volt mint pár perccel ezelőtt.A meleg levegő amit ki fújt éreztem a nyakamon.
Nem tudom mi van velem. Soha nem hittem volna ,hogy egyszer majd úgy fekszem egy idegen srác ágyában ,akit nem is ismerek szinte ,lehet ,hogy gyereke is van, főleg úgyhogy Nika nem is tudd róla,hogy egyáltalán hol vagyok vagy hogy kivel. Nem is beszélve Schotról. Ha ő ezt megtudná,istenem. Mindig is meg akart védeni mindenkitől és mindentől. Nem tudom ,és nem is akarom tudni ,hogy mit tenne ha ezt megtudná.
Nem voltam még ,ilyen helyzetben ,sem ehhez foghatóban.Nem tudom mit kell olyankor tenni,amikor egy szörnyen helyes fiú ágyában fekszem aki átölel.Nem mellesleg már csókolóztunk is . Hm..ezt így végig gondolva elégé sznob vagyok. De mégis kicsit élvezem. Sőt.. nagyon élvezem.Nem tudom miért ,de élvezem.
Ezt még Nikának sem merném bevallani.Pedig mindent elmondtam neki..eddig. Nagyon sajnálom,de ezt nem mondanám el még neki sem .Mindig is lenéztem az olyan lányokat akik egyből oda adják magukat.Várjunk csak.Én nem adtam oda magam. Miket is gondolok? Fúú.. Mondjuk ,ha arról lenne szó,hogy meg történjen-e? Hát...nem is tudom..lehet.Mert még ilyenben nem volt részem,simán bele mennék-e egy éjszakás kalandba ,bár ha azt nézünk,hogy még nem vagyok 18 ,kicsit erősnek tűnik. Viszont ennek ellent mond,hogy a srác aki mellettem fekszik ,nagyon helyes,és valamit láttok benne,valami ,olyant ami még másban nem.Ennek mond ellen az ami miatt még így fekszem így és nem másztam rá.
Ilyen idősen APA???Bár nem mondta,hogy az öve,de akkor miért nézne vele mesefilmet. Lehet,hogy csak túl reagálom..?
Odakint kezdett alább hagyni a vihar. Már az eső sem eset csak néha itt -ott villámlott és már csak a szél fújta a mezőn túli fák lombját.Rá néztem az órámra és már fél kettő volt.
-Miért nem alszol?-szólalt meg Harry,mély és rekedt hangján.Bár lehetett hallani a hangján,hogy most ébredt fel.
-Nem bírok.-vallottam be ősszintén, végül is már mindegy.
-De már nincs akkora vihar,és már mindjárt vége.-Támaszkodott,rá az alkarjára ,így a hátamra tudtam ,feküdni.
-Tudom,de gondolkoztam.
-Min lehet ennyit gondolkozni?Nem aludtál semmit még.-nézett bele a szemembe,és meglepetnek tűnt.
-Úgy mindenen.
-Hallgatlak.
Elmeséltem neki mindent ami a fejemben kavargott.Kivéve egy dolgot. Lux-ról. Nem volt ahhoz bátorságom ,hogy rá kérdezek,hogy ki-e is neki .Talán jobb is így. Ha majd akarja elmondja. Ha eddig nem tartotta fontosnak,akkor nem is lehet az. Ugy-e!?Ez után már nyugodtan tudtam aludni. Bár nem sokat, maximum 2-3 óra lehetett,de az is valami.

Másnap reggel mikor felébredtem nem találtam magam mellett senkit.Felültem és körbe néztem a szobában. Tegnap este nem tudtam,olyan alapos lenni. Nem is tudom,valami másra számítottam. Nem ilyenek képzeletem el egy agglegény szobáját (ha persze agglegény,persze ez sem biztos)
Lefelé a lépcsőn dúdolászást hallottam. Követve a hangot a konyhában találtam magam. Neki dőltem a ajtófélfának és figyeltem ,ahogyan nekem háttal (boxerben) reggelit készít.
-Szép jó reggelt. Beljebb lehet jönni-pördült meg a tengelye körül.A kezében egy tálca volt,amin (feltételezem a reggelim volt)
-Ülj le..
Ez de kis aranyos rész lett :)) siess kövivel!
VálaszTörlésÓÓ..köszönöm.Igyekszem amennyire tudok(tudunk)
TörlésEz dejó lett,imádom a blogot!:)
VálaszTörlés